Ki vagy te? ~13.

Sziasztok! :))

Ismét itt van a következő rész!

Nem tudom, hogy észre vettétek-e, de raktam ki egy szavazást! Mindenkit megkérek, hogy szavazzon, és őszintén tegye. Nem sértődök meg ha valakinek nem tetszik, nem tetszhet mindenkinek! :) 

Jó olvasást, legyetek jók!

ui: Örülnék pár kommentnek! :)

- Mi van? - húztam egyre feljebb szemöldököm majd a mellettem álló fiúra néztem aki zavartan rám emelte tekintetét.
Határozottan meg ráztam a fejem.
- Jenny, attól még, hogy kimentünk beszélgetni nem jelenti azt, hogy... - Joel nem hagyta, hogy befejezzem.
- Lina, nem éppen az esetem. - vakarta meg a fejét.
- Auu. - háborodtam fel.
- Bocsi. - húzódott arcára egy kisebb vigyor.
- Szar az ízlésed. - böktem oda neki majd leültem a kanapéra és kezembe vettem a poharamat.
Öntöttem még bele alkoholt majd mintha vizet ittam volna, lehúztam. Még, hogy nem vagyok az esete hát rögtön elsírom magam komolyan mondom. Még ha így is van, azért nem így kellett volna kijelenteni, hagy legyen már egy kis önbizalmam, amúgy sem volt soha. Így meg aztán a béka segge alatt.
- Szóval... Holnap tartok egy kisebb összejövetelt. - terelte a témát Benji.
- Kik jöjjenek? - pillantgatott ránk, mire én meg rántottam a vállam és a földre bambultam.
- Billy, Paul, Dusty, Kyle, Scott, Ayana, Carla, Ellyn.. Szerintem bőven elég. - kezdett heves bólogatásba Joel.
- Jó. - egyezett bele Benjamin.
- Carla? - nevette el magát mire testvére szúrósan rá nézett.
- Jó csaj. - vont vállat.
Mély levegőt véve hallgattam a srácokat majd közöltem velük, hogy álmos vagyok és, hogy inkább megyek is aludni. Amúgy sem volt kedvem hallgatni őket. Benji állandóan Jenniferről áradozott, majd fordult a kocka és barátnőm, leendő férjéről, aztán Joel meg arról a Carláról, akit egyébként nem ismerek, fogalmam sincs, hogy kicsoda. Biztos olyan jó bige mint Faye volt. Bár igazából meg mondom őszintén, nem érdekel már, nem haragszom rá, de azt csinál amit akar én nem szólok bele.
Gyorsan letusoltam és bebújtam a meleg ágyikómba.
...
- Kelj már fel. - rántott meg valaki majd lassan kinyitottam szemeim.
- Jenny... mi az már? - fújtattam.
Nem hiszem el, hogy kora reggel ráncigálni kell.
- Mindjárt kezdődik a buli, te meg itt alszol. - hadarta majd fintorgott egyet.
- Ilyenkor?
- 6 óra elmúlt. - morgott.
- Tessék? - kerekedtek ki szemeim majd gyorsan megcéloztam a fürdőt.
Megfürödtem, hajat mostam, ki sminkeltem magam, felöltöztem és kimentem a többiekhez a konyhába. Nem hiszem el hogy este 6-ig aludtam, ilyen még soha nem volt velem. Sosem voltam jó alvó, elég szokatlan ez.
Benji mindenkinek bemutatott, nagyon szimpatikus volt mindenki, gyorsan megkedveltem őket. Billy Martint, Paul Thomast és Dusty Brillt már nagyjából ismertem mivel ők banda tagok voltak. Kyle Davis elég jó arcnak tűnt, bár nem volt normális gyerek, Scott Tonkinnal egyetemben. Ayana Collins és Ellyn Turner is aranyosak voltak, ők az előbb említett fiúknak a barátnői.
Carla Bellen akadtak meg szemeim majd mosolyogva odaléptem hozzá.
- Szia Adelina Hayes vagyok, de csak szólíts Linának. - ráztunk kezet.
Nagyon sokat beszélgettünk és nagyon meg kedveltem. Kellemeset csalódtam benne, hiszen azt hittem, hogy ő is olyan mint Faye, de egyátalán nem, sőt.. Nagyon aranyos. Hosszú szőke, barna szemű vékony lányka volt az a tipikus csajos stílusú, de igazából nem minden a külső. Meg beszéltem vele, hogy ki megyünk egyet rágyújtani majd leültünk egymás mellé és beszélgetni kezdtünk.
- Tudod Benji tesója Joel.. Elég jól néz ki. - vigyorgott rám majd lesütötte tekintetét.
- Tetszik neked? - húztam kisebb vigyort a számra én is.
Bólintott.
- Beszélgess vele, szerintem te is bejössz neki.
- Én? Nem hiszem. - suttogta.
- Én már csak tudom. - kacsintottam.
Eloltottuk ciginket majd be mentünk, Joel rögtön felénk irányította tekintetét majd sóhajtva oda mentem hozzá.
- Tetszel neki. - biccentettem mire ő kikerekedett szemekkel rám pillantott és egy ilyen ,,jóhogytetszemneki" vigyort elejtett.
Oda ment hozzá majd beszélgetni kezdtek. Próbáltam megkeresni Jennyt majd meg is találtam és a kezembe nyomott egy felest amit rögtön le is húztam.
A buli jó volt csak én voltam ilyen hülye, hogy egyedül voltam és unalmamba majdnem elszívtam egy teljes dobot cigarettát. Mindenki el volt foglalva a saját párjával, én meg hát ugye nekem meg nincs senkim de jobb is ez így. A bulinak gyorsan vége lett, mindenki haza ment csak a banda tagok maradtak, velük beszélgettem. Nagyon idióták ők is de legalább el lehetett velük hülyéskedni.

3 hét múlva.~

Karennel a szokásos tevékenységünket végeztük az oviban, aminek nagyon örültem mert legalább nem gondolkoztam semmin. Szükségem volt rá mert Taylor még borzasztóan hiányzik. Nem telik el úgy nap, hogy ne gondoljak rá, és nagyon bánt, hogy nem voltam mellette.
Már éppen haza felé tartunk amikor megláttuk Joelt és Carlát kijönni egy étteremből majd mosolyogtam egyet Karenre és leállította az autót. Gondolom össze jöttek, hiszen egymás kezét fogták.
- Aranyosak. - bólintott mellettem a fiúk anyja majd próbáltam mosolyogni, de mosolyom valamiért nem volt őszinte.
- Anyu, haza viszel minket? - kiabált be hozzánk Joel mire Karen gyorsan rábólintott és beültek a kocsiba.
 - Szeretném be mutatni Carla Bellt, ő a barátnőm.
- Nagyon örülök. - mosolygott a lányra Karen, majd adott neki egy puszit.
Halkan én is lenyomtam egy sziasztokot majd indultunk haza.
...
Az otthoni élet elég unalmas volt, a szobámban búslakodtam, már megint a nagybátyám emléke nyomasztott. Az éjjeli szekrényemre néztem, ahova a közös képünket raktam ki, majd akaratlanul legördült egy könnycsepp arcomon.
 - Nagyon hiányzol Taylor. - szipogtam.
- Miért hagytál itt? Egy senki vagyok nélküled. - bőgtem.
Nem bírtam tartani magam, muszáj voltam le feküdni az ágyra. Sírásomat halk kopogtatás zavarta meg.
- Bejöhetek? - nyitotta ki az ajtót Carla majd bólintottam és betessékeltem a szobába.
Leült a mellettem lévő fotelba majd karba tett kézzel rám nézett.
- Miért sírtál? - nézett mélyen szemeimbe.
- Hiányzik Taylor a nagybátyám. Már 1 hónapja, hogy... - megint nem bírtam és szipogni kezdtem.
- Sajnálom. - simította végig karom majd legugolt elém a földre.
- Nekem édesanyám halt meg egy fél éve. Tudom mit érzel. Gyere inkább kimegyünk a fiúkhoz.
Bólintottam egyet majd a konyha felé vettük az irányt. Leültem Benji mellé aki idegesen forgatta maga előtt a gyújtóját. Carla, Joel ölébe helyezte magát és egy csókot lehelt a szájára. Kényelmetlenül éreztem magam, nem tudom megmondani miért de inkább elmentem volna onnan jó messzire. Rá néztem megint a mellettem ülő fiúra majd ő is rám emelte tekintetét és sóhajtott egyet.
- Összevesztünk Jennyvel. - morogta.
- Mi van? - értetlenkedtem.
- Gyere ki, elmondom. - állt fel helyéről és kimentünk a teraszra.
Azt mondta, hogy Jenny teljesen megváltozott az utóbbi napokban. Bunkózik vele, és nem érti mi lehet a baj. Ha meg rászánja magát és meg kérdezi tőle akkor elküldi a francba, hogy gondolkozzon el. Én nem így ismerem őt. Egyszerűen nem értem, hogy mi van vele. Szereti Benjit, tudom jól hiszen állandóan róla ábrándozik, és néha már hányingerem is van tőle.  Hát akkor meg?! Benji nem csinált semmi olyat tudtom szerint, hogy haragudnia kéne rá, hiszen nagyon jól el voltak idáig. A fiú azt is mondta, hogy teljesen olyan minta valaki teli beszélte volna a fejét. Na de ki? Azt hiszem meg kell kérdeznem tőle, hogy mi baja van mert ez így nem lesz jó. Fel álltam a helyemről majd barátnőmet kezdtem el keresni. Bekopogtattam a szobájába és amint megláttam nem hittem a szememnek. Rózsaszín ruha, rózsaszín cipő, kidobott mellek.
- Ki vagy te?