Már Waldorf kicsiny városkáját járom, amikor meglátom azt a házat, azt az bizonyos házat ahová jöttem. A bőröndöm a betonon landolt, a számat apró majd egyre nagyobb sóhajok hagyták el, a szívem eszeveszettül kalapált és alsó-felső testrészeim ütemelt rezgésbe indultak. Gyorsan elővettem
egy cigarettát, számba helyeztem és meggyújtottam. Megigazítottam a hajam, a ruhámat végig simítottam testemen majd mikor a cigi végéhez értem eldobtam a csikket. Apró mosolyt erőltettem magamra majd csengettem.
- Szia, biztosan te vagy Lina! - mosolygott rám egy kb 30-as nő.
Hosszú világos barna haja és sötét gesztenye barna szemei voltak. Az orrát orrkarika ékesítette.
- Jó napot! Így van. - mosolyogtam vissza majd aprót bólintottam.
- Gyere beljebb! - invitált be.
Majd leesett állal figyeltem körbe.
- Ohh Lina, egyébként csak szólíts Karennek. - kacsintott rám.
Bólintottam majd megmutatta, hogy hol lesz az én szobám. Piros fal, cseresznye színű fa bútorok, nagy francia ágy, tökéletes. Kipakoltam a bőröndből minden egyes dolgomat majd akaratomon kívül énekelgetni kezdtem a Nirvana Lithium c. számát. Mikor befejeztem a tevékenységemet, a szobából benyíló fürdőbe vettem az irányt. Megmostam a kezem majd meg igazítottam fekete hajamat.
- Na mostmár körbe nézek hol is vagyok. - suttogtam magamnak majd kiléptem a szobámból.
Mentem a viszonylag tágas folyosón majd megpillantottam egy ajtót amire ,,Joel,, van írva.
- Gondolom Karen fia. - bólintottam.
Mentem tovább majd,
That I don't ever wanna be like you
I don't wanna do the things you do
I'm never gonna hear the words you say.........
Az egyre hangosodó zene dallama átjárta testem minden egyes porcikáját. Lépteim fel gyorsultak, szívem majd kiugrott a helyéről. Ki mentem az ajtón és lassan megláttam a zaj forráspontját, nem máshol voltak mint a garázsban. Leültem a lépcsőfok utolsó peremére majd lehunyt szemmel hallgattam őket.
- Mára ennyi elég is volt.. - hallottam a garázsból egy srác hangját.
- Na és Joel, ki az a lány aki itt lesz nálatok? - nevetett fel egy másik fiú.
- Valami Lina.
Valami Lina? Rendes fiú lehet egyébként, de most komolyan. Jó jó, lehet hogy egy kicsit túl reagálom. Gondolataimat el hesegettem majd felálltam a lépcsőről és gyorsan behúztam a házba. A szobámat vettem célba majd amikor beértem, fel vettem a hátizsákom, bele raktam a pénztárcám és útnak indultam, hogy megkeressem Karent. Mondtam neki, hogy kicsit szét nézek a városba, persze beleegyezett. Annyira más ez a hely mint Georgina, úgy hiányzik Taylor, hiányzik a szobám, hiányzik az idegesítő szomszéd gyerek, sőt még a munkahelyem is. Leültem egy padra majd kezeimet összekulcsoltam.
Van egyátalán szükségem segítségre? Nem kéne vissza mennem Georginába? Maradjak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése