2015. augusztus 20., csütörtök

Ő Joel? ~3.

That I don't ever wanna be like you
I don't wanna do the things you do
I'm never gonna hear the words you say........


Valamiért nem hagy nyugodni ez a zene, a dallama, az énekes mámorító hangja. Édes istenem.. 

Nyugodj meg Lina ez egy átmeneti időszak, persze tök hülye vagyok. Ez a baj velem. Annyira megszeretek akármit is és akárkit is, aztán utána pofára esek. Azzal a rohadt jó szívemmel van a baj. Attól jutottam idáig. Attól mentem tönkre meg persze az érzékeny természetemtől. Igen Lina, add neki oda azt, vedd meg neki amazt, és legyél mindenkinek a kedvében. Na és ki a franctól kaptam ezt vissza? Senkitől! Hát nem! Mostantól bekeményítek. Én leszek Lina a kemény szívű. Persze csak látszólag mert egyébként néha azon kapom magam észre hogy a semmin sírok, de mostantól.. Úgy teszek mintha nem lenne szívem, nem tudnék szeretni. Nehéz lesz de muszáj... Ha azt akarom hogy tiszteljenek és becsüljenek, meg kell küzdenem ezzel a problémával különben soha nem fogok talpra állni. Holnap szépen meg keresek egy stúdiót és addig gitározok nekik még valakinek meg nem tetszik. - Basszus a gitár.. Otthon hagytam, hogy hagyhattam otthon? - könnyeim súrolták arcomat majd az idegességtől a hajamba kaptam. Így, hogy akarok én stúdióba menni?! 
Zsebemből kikaptam a cigim és rágyújtottam. Lassan kiengedtem a számon a füstöt majd felálltam a padról és ,,haza" indultam. 

2 hét múlva  

2001 június 29.

Még mindig a szobámba gubbasztok, Karennél voltam, csinált nekem pudingot bár azért Tayloré mindent visz. Mesélt a két fiáról, ikrek, 21 évesek. A Joel az talált, és a testvérét Benjinek hívják. Van nekik egy punk rock bandájuk amit Good Charlottenak neveztek el. Szóval akkor biztosan őket hallottam. De egyébként azóta nem futottam velük össze mert járnak koncertezni, állítólag a helybéli fiatalok meg vannak értük őrülve, bár nem nagyon csodálkozom rajta, elég jól játszanak. Viszont ők már próbálkoztak jobban is befutni, persze sikertelenül.Aztán ki tudja mit hoz nekik a jövő. Kopogtak.
- Csak én vagyok. - mosolygott Karen.
- Ki jössz velem egy cigire? - mosolygott tovább.
- Persze. - bólintottam.
Zsebembe dugtam az asztalon heverő cigis dobozomat majd Karent átkaroltam és indultunk ki.
...

2001 június 30.

Karen el ment dolgozni, már az utolsó palacsintát sütöttem ki amikor a hátam mögül meg szólal valaki. 
- Uhh anyu, de jó illatok vannak, mi lesz? Palacsinta? 
Nem bírtam ki, hangos kacajba kezdtem.
- Lina vagyok, és igen az lesz. - fordítottam a hang felé fejemet majd még jobban el kezdtem röhögni. A fiú kicsit elpirult majd oda jött hozzám.
- Szia Benji vagyok. - mosolygott rám megszeppenve majd nyújtotta kezét.
- Lina. - mosolyogtam vissza és kezet ráztunk.
Benjinek gesztenye barna szemei vannak, pont mint Karennek, két ajakpiercingje, és egy sapka volt a fején. 
- Kérsz? - mutattam az asztalon pihenő palacsintákra, mire ő gyors bólogatásba kezdett. Vettem neki elő egy tányért majd az étkező asztalra raktam. Kb fél perc alatt elpusztított 6 palacsintát. Kikerekedett szemekkel bámultam.
- Kevés nő tud ilyen finom palacsintát sütni. - kacsintott rám, mire el röhögtem magam. 
Egyébként nagyon aranyos srác ez a Benji, kiváncsi vagyok most már Joel milyen.
A nap hátra lévő részében beszélgettem Benjivel, mesélt a bandáról, az életéről és persze a testvéréről. Kopogtak. 
- Hallod tesó, csak az akartam mondani, hogy.... 
A szívem hihetetlenül kalapált, a torkomban gombóc volt.. Ő Joel?











2015. augusztus 19., szerda

Hello Waldorf! ~2.

2001 június 15.

Már Waldorf kicsiny városkáját járom, amikor meglátom azt a házat, azt az bizonyos házat ahová jöttem. A bőröndöm a betonon landolt, a számat apró majd egyre nagyobb sóhajok hagyták el, a szívem eszeveszettül kalapált és alsó-felső testrészeim ütemelt rezgésbe indultak. Gyorsan elővettem
egy cigarettát, számba helyeztem és meggyújtottam. Megigazítottam a hajam, a ruhámat végig simítottam testemen majd mikor a cigi végéhez értem eldobtam a csikket. Apró mosolyt erőltettem magamra majd csengettem.
- Szia, biztosan te vagy Lina! - mosolygott rám egy kb 30-as nő.
Hosszú világos barna haja és sötét gesztenye barna szemei voltak. Az orrát orrkarika ékesítette.
- Jó napot! Így van. - mosolyogtam vissza majd aprót bólintottam.
- Gyere beljebb! - invitált be.
Majd leesett állal figyeltem körbe.
- Ohh Lina, egyébként csak szólíts Karennek. - kacsintott rám.
Bólintottam majd megmutatta, hogy hol lesz az én szobám. Piros fal, cseresznye színű fa bútorok, nagy francia ágy, tökéletes. Kipakoltam a bőröndből minden egyes dolgomat majd akaratomon kívül énekelgetni kezdtem a Nirvana Lithium c. számát. Mikor befejeztem a tevékenységemet, a szobából benyíló fürdőbe vettem az irányt. Megmostam a kezem majd meg igazítottam fekete hajamat.
- Na mostmár körbe nézek hol is vagyok. - suttogtam magamnak majd kiléptem a szobámból.
 Mentem a viszonylag tágas folyosón majd megpillantottam egy ajtót amire ,,Joel,, van írva.
- Gondolom Karen fia. - bólintottam.
Mentem tovább majd,
That I don't ever wanna be like you
I don't wanna do the things you do
I'm never gonna hear the words you say.........


Az egyre hangosodó zene dallama átjárta testem minden egyes porcikáját. Lépteim fel gyorsultak, szívem majd kiugrott a helyéről. Ki mentem az ajtón és lassan megláttam a zaj forráspontját, nem máshol voltak mint a garázsban. Leültem a lépcsőfok utolsó peremére majd lehunyt szemmel hallgattam őket. 

- Mára ennyi elég is volt.. - hallottam a garázsból egy srác hangját.
- Na és Joel, ki az a lány aki itt lesz nálatok? - nevetett fel egy másik fiú.
- Valami Lina. 

Valami Lina? Rendes fiú lehet egyébként, de most komolyan. Jó jó, lehet hogy egy kicsit túl reagálom. Gondolataimat el hesegettem majd felálltam a lépcsőről és gyorsan behúztam a házba. A szobámat vettem célba majd amikor beértem, fel vettem a hátizsákom, bele raktam a pénztárcám és útnak indultam, hogy megkeressem Karent. Mondtam neki, hogy kicsit szét nézek a városba, persze beleegyezett. Annyira más ez a hely mint Georgina, úgy hiányzik Taylor, hiányzik a szobám, hiányzik az idegesítő szomszéd gyerek, sőt még a munkahelyem is. Leültem egy padra majd kezeimet összekulcsoltam. 
Van egyátalán szükségem segítségre? Nem kéne vissza mennem Georginába? Maradjak?